2011. augusztus 26., péntek

Van a vallomás...


Szavak nélküli. Nem csak szóban lehet a másik tudtára adni, hogy szereted, hogy fontos neked. Hanem a zavaroddal. Egy pirulással, néhány esetlen szóval, a viselkedéseddel. Amiből a másik pontosan tudja, hogy zavarban vagy. Amit úgy imád. Mert ettől bájos vagy, csodálatos, megható. És azt is tudja, hogy miért vagy zavarban. Azért, mert szereted. Lehet, hogy nem mered kimondani, lehet, hogy korainak tartod szavakban kifejezni a szíved mélyén bujkáló érzést, de a viselkedésed mindent elárul. De a másik, ha te is fontos vagy számára, ha ő is szeret, nem él vissza ezzel. Nem hoz zavarba, csak ha a pillanat ezt diktálja. Mert időnként nem lehet kikerülni ezt a pillanatot. Ez magától jön, természetes módon, ezért nem is haragszol érte. Sőt, örülsz, hogy zavaroddal elmondhatsz valamit. Egy vallomást.
Létezik ilyen vallomás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése